Manapság eluralkodott a szülőkön a félelem, miszerint a gyerekeiket teljesen a hatalmába keríti a technológia, és rosszra tanítja őket. Tény, hogy az internet világában minden nagyon gyorsabban változik, a tartalom pedig végtelen.
De az, hogy eltiltjuk őket a 21. századi informatikai eszközök használatától, ahogy eddig nem hozott megoldást, úgy ezután sem fog. Igazából nem is ez az alapprobléma.
A gyerekeknek pszichológiai szükségleteik vannak. Ahogy a testnek is szüksége van bizonyos tápanyagokra ahhoz, hogy egészségesen működhessen, úgy a pszichének is megvannak a maga szükségletei. Ha egy gyerek nem kapja meg a megfelelő pszichológiai tápanyagot, úgy könnyebben vesz fel egészségtelen viselkedésmintákat – gyakran teszi ezt a virtuális környezetben.
De mik ezek a “pszichológiai tápanyagok”? És miért adjuk meg nekik mindezt nehezen?
- Autonómia: lehet, rossz ötletnek tartod, hogy önálló döntést engedsz a gyerekeidnek, de igazából nem az. Számos tanulmány vizsgálta azokat a gyerekeket, akik nagyobb szabadságban nőttek fel. Úgy találták, hogy a gyerekek saját maguk is meg tudják határozni a céljaikat, és többnyire el is érik azokat – persze némi szülői támogatással. A nyugati iskolákban ez nem jellemző, ott alapvetően a felnőtt dönt. Segítsünk a gyerekeknek megalkotni a saját korlátaikat, tanítsuk meg nekik például, hogy limitált a képernyő előtt eltöltött idő.
- Szaktudás: ha valamiben igazán jók vagyunk, az jó érzés. Manapság a gyerekeknek ez egyre nehezebb. Sok esetben csak szabványosított teszteket kapnak, ahol, ha egy gyerek nem esik bele az átlagos tartományba, akkor máris kimondják róla, hogy ő ebben nem jó. Ha nem teljesítenek jól az iskolában, és nem is kapják meg a fejlődéshez szükséges egyéni támogatást, úgy azt érezhetik, hogy felesleges is próbálkozniuk. Így viszont lehetetlenné válik az adott kompetencia elérése. Figyelembe kell venni a tényt, hogy az egyes gyerekek különböző fejlettségi szinten vannak, és csökkenteni kell a nyomást és az elvárásokat. Beszélgetni kell a gyerekkel, hogy mi az, ami őt igazán érdekli, amiben jó, és abban támogatni őt.
- Tartozni valahova. Akárcsak a felnőttek számára, úgy a gyerekeknél is meghatározó érzés a tudat, hogy fontosak mások számára. A mai világban limitált a gyerekek szabad foglalkozása, az erre szánt idő az elmúlt 50 éven folyamatosan csökken. Ez viszont egy negatív spirált indít el, és megakadályozza őket abban, hogy magabiztos felnőttekké váljanak. A szociális kapcsolataik egy kis területre összpontosulnak. Adjunk több szabadságot a gyerekeinknek, segítsünk nekik megtalálni a kapcsolódást a saját korosztályukhoz.
Ti odafigyeltek a felsoroltakra? Ha eddig erre nem került sor, talán érdemes megfontolni a dolgot. Igaz, attól még, hogy tudatosan nem foglalkoztál a fenti kérdésekkel, nem jelenti azt, hogy nálatok ezek kimaradtak volna. A szülő sokszor ösztönösen dönt megfelelően… Ettől függetlenül időközönként azért nem árt felülvizsgálni, hogy a gyermekünk megkapja-e azt a bizonyos “pszichológiai tápanyagot”, amire szüksége van.
A fentieket egyébként a Stanford egyetem közölte.
