“A gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez mind a két szülő aktív jelenléte, szeretete, odafigyelése és odadása szükséges” – Szabó Dorottya neveléstudományi kutatóval beszélgettünk (VIDEÓ)

Közzétéve: Kategória: munkáltatóknak, munkavállalóknakCímke:

Hogyan töltsünk el tartalmas időt a gyermekünkkel, miért olyan fontos, hogy erre odafigyeljünk? Kell-e a kicsiknek a napi aktivitás mellett plusz mozgásfejlesztő programokon részt venniük? Illetve: változtak-e a szülői szerepek a tíz-tizenöt évvel ezelőtt általánosnak tekinthető helyzethez képest? És ha igen, rossz vagy jó irányba ment el a világ ezen a területen?

Ezernyi kérdésünk volt Szabó Dorottyához, akivel a Vasi Nők – Család és Karrier Pont kisgyermekes szülőknek szóló celldömölki eseménye előtt beszélgettünk.

A bölcsész, pedagógus, mozgásfejlesztő, neveléstudományi kutató úgy véli: mozgás nélkül nincs megfelelő kognitív és idegrendszeri érés. Ahogy akkor is adódhatnak problémák a kicsik fejlődésben, ha a szülők és a gyermekek nem töltenek együtt minőségi időt.

Sok más mellett ezekben is igyekszik segíteni a mozgásfejlesztő szakember, aki jelenleg közel száz gyereknek és szüleiknek tart közös foglalkozásokat Celldömölkön.

  • Összesen 82 gyerkőcöm van a celli Tornamóka foglalkozáson. Ahol ugyan alkalmazottként dolgozom, de hamarosan már a saját egyéni vállalkozásomban is fogadok óvodásokat és kisiskolásokat, továbbá nemsokára remélhetőleg csecsemőket is – avat be a munkájába. – A foglalkozásokon tornával segítjük a gyerekek idegrendszeri érését. Hiszen mozgás nélkül nincsen idegrendszeri fejlődés, idegrendszeri érés. Éppen ezért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes gyereknek szüksége van a mozgásra ahhoz, hogy ideálisan fejlődjön az idegrendszere. Nagyon sokan teszik fel nekem azt a kérdést, hogy mostanában miért kap ez kiemelt figyelmet, holott mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt nem volt szükség mozgásfejlesztésre. A válasz nagyon egyszerű, ehhez vissza szoktam dobni a labdát. “Gondolj bele, hogy te gyerekként mit csináltál, hogyan nőttél fel…?” És akkor az ember már elgondolkodik, és jön az “aha élmény”. “Igen, kint voltam az udvaron, fára másztam, leestem, hintáztam, kötélre másztam, szaladgáltam, bicajoztam” – döbbennek rá a kérdést feltevő szülők. Sajnos manapság a gyerekek 80 százalékánál nincsenek meg azok a tevékenységek, amik a szüleiknél még teljesen természetesek voltak. Fontos tudni továbbá azt is, hogy nem csak a sérült gyermekeknek van szükségük mozgásfejlesztő programokra.

Szabó Dorottya fontosnak tartja kiemelni, hogy a munkája elsődleges célja a prevenció. Az egészséges gyermekek idegrendszerének az ideális fejlődéséhez is szükség van arra, hogy mozogjanak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a foglalkozásokon nincsenek sérült gyermekek. A résztvevők 20 százaléka autista vagy hiperaktív gyermek. Ahogy a mozgás, úgy az együtt eltöltött minőségi idő is elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

A szakember a celldömölki előadásaiban külön is kitért arra: rendkívül fontos, hogy a gyermekek egészséges fejlődése érdekében szoros kötődés és a biztonságon, a szereteten alapuló szülő-gyermek kapcsolat alakuljon ki. Mit kell ehhez tenni? Röviden erre is válaszolt.

  • A legkritikusabb időszak a csecsemőkor, illetve a korai gyermekkor. Kifejezetten fontos, hogy minél több tartalmas időt töltsünk el a gyerekkel. Anyukák és apukák is. Az édesapák nyilván többet dolgoznak, kevesebbet vannak otthon, viszont nem feltétlenül az idő hossza a lényeg. A biztonságos kapcsolat terén sokkal fontosabb, hogy mennyi az az idő, amit tartalmasan töltenek együtt.

Adódik a kérdés: mit értünk tartalmas idő alatt?

  • Nem azt, hogy tévézünk vagy a telefonon mesét nézünk. Nem mondom azt, hogy nem lehet mesét nézni – most is vannak aranyos mesék -, de helyette inkább legyen csak tíz perc, amit eltöltünk a gyerkőcünkkel, de azt tartalmasan. Vegyük az ölünkbe és beszélgessünk vele. Legyen köztünk testi kontaktus, simogatás, puszi, ölelés, ringatás, beszélgessünk vele. Ha már bölcsődés vagy óvodás, kérdezzük meg, hogy érezte magát a bölcsődében, mi volt az ebéd az óvodában. Kicsit próbáljuk feldolgozni azt a sok ingert, ami aznap történt vele. Azáltal ugyanis, hogy beszélgetünk, kicsit mesélünk, így aztán a kicsiket reggeltől délutánig ért ingerek úgymond feldolgozásra kerülnek. Ezzel is erősítjük a szülő-gyermek kapcsolatot.

Töltsünk a gyerekkel “mi kettőnk idejét”! – tanácsolja a kutató, hozzátéve: legyenek olyan időszakok, amikor anya, apa és a gyerkőc együtt van. Szabó Dorottya szerint nem feltétlenül kell állatkertezésben, játszóházazásban gondolkodni… Persze ezek is nagyon jó dolgok, viszont ezek mind-mind ingerként érik a gyerkőcöket, ezek a benyomások pedig nincsenek minden esetben feldolgozva. Tehát vigyük el a gyerekeket sok helyre, de utána beszéljük is meg, hogy milyen volt ott, hogyan éreztük magunkat. Dolgozzuk fel azt a sok ingert, ami minket ért! Erre a legjobb, amikor este egy picit nyugi van – akár fürdés előtt vagy fürdés után, lefekvés előtt -, vegyük az ölünkbe a gyermekünket, bújjunk oda mellé az ágyba, beszélgessünk, mondjunk el egy mesét, énekeljünk neki egy picit és altassuk el. 

  • Az első és legfontosabb, hogy tartalmas időt töltsünk el a gyerkőccel. És ennek meglesz az eredménye – mondja a szakértő.

És, hogy miért fontos a kötődés, az, hogy biztonságosan kötődő gyermekünk legyen?

Erre is választ kapunk.

  • Egész egyszerűen azért, mert az, hogy a gyerkőc milyen minőségű kapcsolatot ápol a szüleivel, az meghatározza az ő egész életét. A kortársaktól való kapcsolatteremtéstől kezdve a konfliktuskezelésen át a kortárscsoportba való beilleszkedésig, a problémák megoldásáig, a kapcsolatok teremtéséig és később a párválasztásnál az intim kapcsolatok létesítéséig. Igazából az anya-gyermek, és az apa-gyermek kötődés és kapcsolat az, ami mindezekhez alapul szolgál. És ez az a batyu, amit a gyermek elvisz magával egész életében. Tehát mind az érzelmi, mind a társas, mind pedig az értelmi fejlődését meghatározza az, hogy milyen a szülővel való kapcsolatának a minősége – világít rá az alapok fontosságára.

De mi a helyzet a szülő szerepekkel? Jó vagy rossz irányba változott az utóbbi években az apukák hozzáállása a gyermekneveléshez?

Szabó Dorottya szerint az édesapák ma már igenis jelentősen kiveszik a részüket a gyermeknevelésből is. És nem csak az óvodás korú gyermekeknél, hanem már a csecsemőknél is. Nagyon sok apuka például a saját kiváltságának veszi, hogy ő fürdet. Az, hogy pelenkáz, azt kevésbé, de a legtöbben azt is megcsinálják. Ma már az apukák is ringatják a gyerkőcöt, felkelnek hozzá, ha sír – akár éjjel és délután is…

A lényeget Szabó Dorottya így foglalja össze:

  • Úgy gondolom, hogy a 21. században már nem úgy beszélhetünk az édesapákról, mint másodlagos szülőkről. Az apukák ma már nagyon jelentősen és markánsan kiveszik a részüket a gyermeknevelésből. Manapság már “nem pusztán az a feladatuk”, hogy megteremtsék és fenntartsák a család jólétét. Persze a köztudatban ez még nem így jelenik meg. Sokan úgy vélik, hogy a szerepek szerint az apa pénzt keres, az anya meg gyereket nevel… Pedig ma már ez nem így van. Egyébként két kutatásom is alátámasztja, hogy a gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez mind a két szülő aktív jelenléte, szeretete, odafigyelése és odadása szükséges – fogalmaz a szakember elég egyértelműen.

Szabó Dorottya az előadásaiban még ennél is részletesebben beavatja a témába az érdeklődőket. Így tett a neveléstudományi kutató a mi eseményünkön is. Aki a fentiekhez még hozzátette azt is, hogy szükség esetén természetesen minden érdeklődőnek igyekszik személyesen is segíteni. A jövőben például saját vállalkozás elindításába kezd. Így nemsokára már magánfoglalkozások keretében is várja a szülőket és a gyerkőcöket.

Azaz, ha neked is lenne kérdésed a témában, bátran tedd fel. Keresd az alábbi elérhetőségeket: +36 70 379 10 99, szabodorottya1993@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük